Tanácsok a Ca Lung-hoz
Az akadályok megtisztítása a Ca Lung gyakorlatokkal
Az öt Ca Lung gyakorlat elősegíti a fizikai, energetikai és mentális
akadályok elengedését. Ca tibetiül
azt jelenti csatorna, Lung pedig
„életlélegzet” vagy szél. A tudat, légzés és mozgás egyesített
koncentrációjával minden gyakorlatban megkíséreljük az illető konkrét csakrát,
vagy energetikai központot a testben megnyitni és tisztítjuk az akadályokat,
amelyek zavarnak, és elterelnek a létezés tiszta és nyitott terének felismerésétől.
A három fő csatorna
Amikor azon dolgozunk, hogy a Ca
Lung gyakorlatokon keresztül tisztítsuk az akadályokat, képzeljük el a test
három fő csatornáját: a központi csatornát és a két másodlagos csatornát. Ezek
a csatornák fényből vannak. A kék központi csatorna a test közepén egyenesen
emelkedik fölfelé a test központján keresztül, és a szívtől kezdve enyhén
kiszélesedik a fej koronáján levő nyílásáig. Ezt a csatornát bambusz nyílvessző
átmérőjűnek képzeljük el vagy jelenítjük meg. Az oldal-, vagy másodlagos
csatornák – az egyik piros, a másik fehér – valamivel kisebb átmérőjűek, és a
központi csatornához az alapjánál csatlakoznak körülbelül a köldök alatt négy ujjnyival.
Az oldalcsatornák a testben a csatlakozási ponttól a központi csatorna két
oldalán, azzal párhuzamosan egyenesen haladnak fölfelé. De amíg a központi
csatorna egyenesen áthalad a koronán, az oldalcsatornák a koponyatető alatt visszafordulnak,
a szemek mögött lefelé haladnak, és az illető orrnyílásoknál végződnek, illetve
nyílnak. A jobb csatorna fehér és a módszert (ügyes eszközök), vagy minőségeket
képviseli. Ez a férfi energiák csatornája. A bal csatorna vörös és a
bölcsességet képviseli. Ez a női energiák csatornája.
A központi
csatorna mentén csakrák találhatók, amelyek energiaközpontokhoz hasonlatosak,
mindegyiknek más a minősége és mások a jellemzői, és különböző lehetőségeket kínálnak
a gyakorlónak. A központi csatorna az ösvény számunkra. Ez nem fizikai út, vagy
autópálya, hanem ösvény, a tudatosság áramlata. Ha tisztaságot érzünk, a
tisztaság tudatállapot. Ha teljességet érzünk, az tudatállapot. Ha érezzük a
minőségek jelenétét, az tudatállapot. Ha a minőségek megérésének az állapotát
érezzünk, az tudatállapot. A megnyilvánulás tudatállapot. És miközben mindegyik
tudat, tudat, tudat, tudat, mindegyik a következő szint alapja, és ezt hívják
ösvénynek.
Lehet, hogy
ha valakit nagyon szeretünk, azt kellene mondanunk: „A központi csatornámból szeretlek!”
Ez jobb, mintha valakit a szívünkből szeretünk, mert ha azt mondjuk: „a
szívemből”, akkor egyszerűen az érzelmeinkre utalunk. A központi csatorna a
lényünk teljességének világos és nyitott kifejezése.
A
tapasztalásban nehéz meghatározni a központi csatornát. Nincs rá közönséges
kifejezés. Egyszerű kifejezéssel azt mondhatnánk, hogy valamilyen mély érzése
annak, hogy otthon vagyunk saját magunkban, teljes tudatossággal tökéletesen elnyugszunk, szemben az elalvás
általi nyugodt időzéssel. Mindannyian tudjuk, hogyan nyugodjunk mély alvásban,
de teljes tudatossággal nyugodni az nem olyasmi, amiről mindenki tudja, hogyan
kell csinálni. A ca lung gyakorlatok
hasznosak a teljes tudatossággal való nyugodt időzés blokkjainak és akadályainak
eltávolítására.
Az Öt Ca Lung gyakorlat
A légzésnek négy szakasza van az
öt gyakorlat mindegyikénél: belégzés, tartás, újra belégzés és kilégzés. Minden
gyakorlatnál belélegzünk az orrunkon keresztül, és elképzeljük, hogy a lélegzet
követi az oldalcsatornák pályáját, amíg el nem éri a csatlakozási pontot, ahogy
azt az előbb leírtuk. Amikor a levegő eléri a csatornák találkozási pontját
pont a köldök alatt, a két oldalsó csatorna energiája, a férfi és a női, egyesül,
és felfelé mozog a központi csatornában. Képzeljük el, hogy a központi csatorna
megtelik pozitív energiával, amely felemelkedik ahhoz a csakrához, ahol a
konkrét gyakorlatban dolgozunk. Az egész folyamat alatt a lélegzetet benntartjuk,
az összpontosítást pedig az adott csakránál tartjuk.
Miközben a lélegzetet minden
gyakorlatban az ott megadott csakránál tartjuk, a prána pozitív minőségeit úgy
tartjuk, mint ahogy az edény tartja a nektárt. Aztán kilélegzés nélkül újra
rálélegzünk, kicsit több tiszta levegőt beszívva, és folytatjuk a lélegzet
tartását a mozgás során. Ez a rálélegzés növeli a hőt és az energiát, ami
támogatja azt, hogy a prána kiterjedjen az egész testben, mint a nektár. Ennek
a szétterjedő pránának a fő koncentrációja minden gyakorlatban az ott megadott
csakra területe. A mozgás végén a kilégzés leszáll a központi csatornában, és
az oldalcsatornákon és az orrnyílásokon keresztül távozik. Gondoljuk azt, hogy
ez a kilégzés kimeríti, kilöki és megtisztítja a blokkokat és akadályokat, amelyek
elhomályosítanák a természetes tudatosságunkat. Képzeljük el, hogy a csakra maga
kinyílik és tisztul, és támogatja a nyitott tudatosság tapasztalását abban a
csakrában. Ennél a pontnál a légzés mindenkinél visszatér a normális menetéhez,
miközben nyitott tudatosságban időzünk.
Amikor a ca lung-ot végrehajtjuk, ajánlatos, hogy
mindegyik gyakorlatot legalább háromszor ismételjünk. Ezek a gyakorlatok
megtisztíthatják a durva akadályokat, amelyek betegséget, vagy erős negatív
érzelmeket okoznak, megtisztítják és kimerítik azt a lendületet, amely az
elhomályosító gondolatokat mozgatja, és megtisztíthatják a finom akadályokat
is, amelyek zavarják azt a képességünket, hogy felismerjük a saját természetes
tudatunkat és elnyugodjunk benne.
A hármas sorozat
végén egyszerűen időzzünk, figyelmünkkel abban a csakrában, amellyel éppen
dolgoztunk, megnyílva és ellazulva, ahogy a fizikai és aztán az energetikai
szintű energiák elrendeződnek. Nyugtassuk a tudatunkat abban a nyitott térben,
amely abban a csakrában tárul fel, mindaddig, amíg a tapasztalás friss és természetes
marad. Ha nyitott szemmel tudunk időzni, az a legjobb. Ha úgy érezzük, hogy
nyitott szemmel elterelődünk, akkor egyszerűen csukjuk be a szemünket.
MEGJEGYZÉS: A tanításoknak megfelelően a légzést minden gyakorlat alatt visszatartjuk, és csak a végén lélegzünk ki. Ha azonban a gyakorlat befejezése előtt úgy érezzük, hogy több levegőre van szükségünk, csináljunk egy rövid rálégzést. Ha ennyi levegő sem elég, ismételjük a mozgást öt helyett csak háromszor. A kitartásunkat fokozatosan építsük fel, amíg el nem jutunk odáig, hogy képesek vagyunk ötször ismételni.
3.) A tűzszerű ca lung gyakorlat a köldök csakrát nyitja meg. Lélegezzünk be tiszta levegőt az orrunkon keresztül, követve az oldalsó csatornák pályáját és vigyük a lungot vagy pránát a csatlakozáshoz, ahol belép a központi csatornába, és felemelkedik a köldökig. Tartsuk a levegőt váza tartással (tibeti: bar lung, szanszkrit: kumbhaka). A váza tartás arra utal, hogy a végbélnyílás, a gát, és a medence izmait felhúzzuk egy kosarat létrehozva, miközben a rekeszizmot lefelé nyomjuk egy fedőt alkotva. Ügyeljünk arra, hogy ne tartsuk túl nagy nyomással és feszítéssel. Koncentráljuk a tudatunkat a köldök csakrára a „vázán” belül. Újra lélegezzünk be, fenntartva az összpontosítást és a váza tartást. Érezzük, ahogy a lung szétárad, megtöltve a vázát és táplálva a köldök területét. Forgassuk a hasat ötször az óramutatóval ellentétes irányba, fenntartva a koncentrációt és a váza tartást, és tudatosítsunk bármilyen akadályt, amit tisztítunk. Aztán forgassunk ötször az óramutatóval egy irányba. A mozgás végén a kilégzés lefelé megy a központi csatornában és ki az oldalcsatornákon át az orrnyílásokon keresztül. Érezzük, hogy az akadályok eltávoznak a lélegzetünkkel és feloldódnak a térben. Érezzük a megnyílást és az elengedést a köldök csakránál. Ismételjük a gyakorlatot összesen háromszor. Aztán időzzünk nyitott tudatosságban összpontosításunkkal a köldök csakránál maradva. Időzzünk olyan sokáig, amíg a tapasztalás friss és természetes marad.
4.) Az átható lung gyakorlat fókusza
a három csatorna csatlakozásánál kezdődik, a központi csatornán keresztül
mozogva áthatja az egész testet, és aztán kiárad a test határain túlra. Lélegezzünk
be tiszta levegőt az oldalsó csatornákon keresztül a csatlakozásig, a lungot vigyük
be a központi csatornába, az összpontosítást és a levegőt ott tartva. Képzeljük
el, hogy a lung szétterjed az egész testben. Újra lélegezzünk be, elképzelve és
érezve az élettel teli lélegzet szétterjedését, különösen azokat a helyeket áthatva,
ahol az energia blokkoltnak tűnik. Ahogy érezzük az élettel teli lélegzet szétterjedését
a testünkben, emeljük fel a kezünket, a fejünk fölé. Tapsoljunk erősen a fejünk
fölött, és dörzsöljük össze a tenyerünket, hő és energia érzését előállítva. Folytatva
a lélegzet visszatartását, masszírozzuk végig az egész testünket, különösen
azokat a helyeket, ahol valamilyen károsodást érzünk, vagy blokkot tapasztalunk.
Érezzük, ahogy ezek a területek élővé válnak, mintha a testünkben minden sejt élő
lélegzettel vibrálna. Még mindig tartva a lélegzetet, hajtsunk végre nyíl lövéséhez
hasonló mozdulatot, a felsőtestet megnyitva. Csináljuk ezt ötször jobbra, aztán
ötször balra. A végén, amikor kilélegzünk a lung
leszáll a központi csatornában, az akadályokat pedig kifújjuk az orrlyukakon
keresztül az oldalcsatornákon át. Érezzük az elengedést a test összes pórusán
keresztül. Hagyjuk a légzésünket visszaállni normálisra, aztán ismételjük a
gyakorlatot összesen háromszor. Befejezésként nyugodjunk nyitott jelenlétben.
Az összpontosításunk maradhat a három csatorna csatlakozásánál levő csakránál.
Időzzünk mindaddig, amíg a tapasztalás friss és természetes marad.
5.) A lefelé-mozgó vagy tisztító ca
lung gyakorlat a titkos csakrát nyitja meg. A jobb lábunkat a bal elé téve, a kezünkkel a
térdünket fogva, lélegezzünk be az orrunkon keresztül, követve az oldalsó
csatornák pályáját, vigyük a lungot
vagy pránát a csatlakozáshoz. A központi csatorna alján van a titkos csakra.
Alakítsuk ki a „kosár tartást” felhúzva a végbélnyílás, a gát, és a medence
alsó izmait. Koncentráljuk a figyelmet és az élettel teli lélegzetet a titkos
csakrára a kosár tartás által támogatva. Újra lélegezzünk be, és folytassuk az
összpontosítás fenntartását és tartsuk a lélegzetet, miközben hagyjuk a lungot szétterjedni,
érezve, hogy tápláljuk ezt a területet. Tudatosítsuk a konkrét blokkokat, amiket
éppen tisztítunk. Tartsuk a jobb térdünket mindkét kezünkkel, és forduljunk
felé. Forgassuk az alhast az óramutatóval ellentétes irányban ötször. Aztán fogjuk
meg a bal lábunkat a térdünknél és forduljunk felé. Forgassunk az óramutatóval egy
irányban ötször. Aztán fogjuk meg mindkét térdünket és forgassuk az alhasunkat az
óramutatóval ellentétes irányban ötször. Ha van még elég levegőnk, megcsinálhatjuk
az öt óramutató irányú forgatást is. A mozgás alatt végig tartjuk a levegőt, az
izmokat felhúzva, hogy létrehozzuk a kosár tartást, és az összpontosítást
fenntartjuk a titkos csakrán, ahogy az akadályok kiürítésén és megtisztításán
dolgozunk. A végén lélegezzük ki a levegőt az orrunkon keresztül, miközben az
akadályok, amiket a prána hordoz, az oldalcsatornákon át a lélegzettel
eltávoznak, hogy szétoszoljanak a térben. Képzeljük el, hogy a titkos csakra ellazul
és kinyílik, és a finom energia lefelé mozog a titkos csakrán keresztül. Ismételjük
a gyakorlatot összesen háromszor.
Ha ez az
utolsó ismétlés, maradjunk hosszabban a kontempláció állapotában, tapasztalva a
test, energia és tudat szintjén a változásokat. Mélyen nyugodjunk nyitott, természetes
tudatosságban mindaddig, amíg a tapasztalás friss marad.
[A következő szemelvényeket a 2006-os Nyári Elvonulás második
beszédéből vettük.]
A ca lung gyakorlatok végzése mögötti gondolat az, hogy támogassuk a
megnyílás fizikai érzését, a megnyílás energetikai érzését, a megnyílás
mentális érzését. Minden ca lung
gyakorlat után a fizikai tapasztalás valamikor elrendeződik. Aztán az
energetikai érzés valamikor feloldódik. A tudat egyfajta nyitottság érzést érez.
Időzzünk benne. Ez a három fázis egészen világos, ha gondosan odafigyelünk a
gyakorlatok során.
Erősebb
kapcsolatot találunk az elsőhöz, a fizikai megnyíláshoz, mert jobban érezzük az
összehúzást és elengedést. Bármilyen fizikai blokkjaink vannak, amelyeket
erősen érzünk, amikor elengedjük őket, azt is erősen érezzük. Azután a felnyíló
térhez való kapcsolat kevésbé világos, mert nem vagyunk túl otthonosak ezzel a
térrel. Sokkal jártasabbak vagyunk a blokkal. Amikor jártasak vagyunk a blokkal,
az elengedés pillanatában nagyon érezzük az összekapcsolódást saját magunkkal,
és nagyon tisztának és világosnak érezzük magunkat, de egy idő után nem tudjuk,
hogy mi történik. Ezeknek a tanításoknak megfelelően több tudatosságot kell
művelnünk a blokk elengedése után, mert a felnyíló térben finom
megkülönböztetések vannak. Az öt különböző gyakorlattal fizikailag érezhetjük,
hogy valami kioldódik a testben az öt helyről. A végén, amikor teljesen
feloldódik, és nem marad semmi, nem érzünk túl nagy különbséget az öt tér
között. Elvben azonban azok a terek különbözőek. Valamikor a megkülönböztetések
egybeolvadnak, de vannak különbségek is, és azok a különbségek a fő forrásai
azoknak a minőségeknek, amelyek megnyilvánulnak.
Általános
példaként vegyük a haragot. Szeretet érezni nehéz lesz, hacsak a haragot nem
gyógyítjuk meg, vagy minimalizáljuk, bármilyen formában létezzen is. Legyen bár
nagyon aktív, elfojtott, vagy rejtett harag, azért, mert a harag blokkolja a
szeretet, nagyon nehéz lesz őszinte, spontán szeretet érezni. Ha valaki a
haraggal dolgozik, és megtisztítja, vagy felszabadítja a haragot, a tér, amiben
a haragot megtisztítja, az nagyon egyedi. Nem ugyanolyan, mint az a tér, amely
akkor van jelen, amikor a szomorúság tisztul. Amikor a szomorúság tisztul, az a
tér örömöt enged meg. Amikor a harag tisztul, az a tér szeretetet enged meg.
Mi a
szeretet? Melyik csatornában van? Miközben nehéz a helyét megtalálni és leírni
és a súlyát megmérni és a méretét lemérni, semmilyen módon nem tagadhatjuk a
szeretet erejét. Megpróbáljuk lerögzíteni és a helyét megtalálni, de ez az
egyike a legnehezebben lerögzíthető minőségeknek. Ez azt jelenti, hogy ez a
teljes rendszerünkben létezik – a tudatunkban és a testünkben és a csatornákban
és a szívben. A kérdés az, hogy milyen könnyen férhetünk hozzá a térhez és a
nyitottsághoz – a bölcsesség érzéséhez? És milyen könnyen férünk hozzá, hogy
olyan minőségeket érezzünk, mint szeretet és öröm? Milyen könnyű számunkra,
hogy érezzük ezt a kettőt – a bölcsességet és a minőségeket – ez az a kérdés,
amit fel kell tennünk magunknak. Milyen könnyen elérhetők ezek számunkra?